A mai nap folyamán jelentették be a Budapest Honvéd weboldalán, hogy Pisont István (eddig megbízott vezetőedző) marad az év végéig a csapat élén. Jó döntést hozott a vezetőség? Egyáltalán bent marad idén a csapat? Átfogó elemzés következik.
Hogy áll most a csapat?
A legutóbbi idegenbeli budafoki győzelemnek köszönhetően hosszú idő után mozdult el a Honvéd a kieső helyről, eddig a bajnokságban 4 győzelmet, 5 döntetlent, és 7 vereséget szenvedtek el a vörös feketék.
Bár a 11. helyen álló Budafok egyel kevesebb meccset játszott, de ha feltételezzük, hogy maximum 1 pontot szereznek a Fradi ellen, amit szerintem Csizmadia Csaba vezetőedző most aláírna, akkor a Honvéd jelenleg a 10. - már bentmaradó helyen tölti a téli szünetet.
Pisont István (a legnagyobb király) nem először ugrott be vezetőedzőként a Honvéd élére, hiszen tavasszal Guiseppe Sanninot váltotta hasonló módon ahhoz, ahogy most Bódog Tamást.
A mostani 4 meccses megbízásnak azonban jóval nagyobb tétje volt, hiszen most kieső helyen vette át a csapatot Trezi bá', míg tavaszi eljövetelekor látszott, hogy se dobogós, se kieső helyre nincs nagy esélye a kispesti csapatnak, így tét nélkül kísérletezgethetett felállásokkal, vagy épp a később év felfedezettjének választott Szendrei Norberttel, aki ebben a szezonban már 10 NB1-es meccsen lépett pályára, mondhatni a csapat alapemberévé nőtte ki magát.
A 4 meccsen elért 7 pont meccsenkénti 1,75-ös pontátlaga kiemelkedő, de gyorsan érdemes hozzátenni, hogy megverni csak a két (másik) kiesőjelöltet sikerült, az Újpest elleni zakó mellett pedig egy nyögvenyelős 0-0-ás döntetlen jutott a Kisvárda otthonában.
Mi kell a bentmaradáshoz pontokban?
Itt érdemes megvizsgálni az utóbbi évek eredményeit, vagyis azt, hogy mennyi pont lett volna elegendő, hogy valaki bent tudjon maradni a magyar élvonalban.
Köztudott, hogy amióta 12 csapatos a bajnokság, azóta a Fradin és a Videotonon kívül mindenki a kiesés ellen harcol, és aki ebből a legjobban jön ki, az lesz a harmadik. A vicc az, hogy ez nem vicc.
Az előző szezonban a Debrecen 39 ponttal esett ki (19/20), a Budapest Honvéd 44 ponttal 5. lett, ez ugye 5 pont különbség. Az egyik csapat a pokolba, a másik mennybe ment, mert mellette megnyerte a Magyar Kupát a Mezőkövesd ellen. Tehát az előző szezonban 40 egység biztos bentmaradást jelentett volna.
18/19-ben az MTK 34 ponttal esett ki, szóval ide 35 egységet számolunk, 17/18-ban a Balmazújváros 36 szerzett egységgel esett ki (itt érdekesség, hogy a Diósgyőr 36 ponttal bent tudott maradni), 37 ponttal bárki megmenekült volna.
Az előző 3 szezon eredményei alapján 37,3 pont kell a biztos NB1-es tagsághoz a következő szezonra is, amit szívem szerint felfelé kerekítenék 38 pontra.
Ez 17 meccs alatt 21 pont, azaz 1,24-es pontátlag meccsenként, ami az eddigi 1,75 alapján simának néz ki, nem?
Nem.
A Honvédnak Pisont irányítása alatt támadásban és védekezésben is sokat kell javulnia ahhoz, hogy mondjuk minden 3 meccsből 1-et nyerjen, és 1-et le tudjon hozni X-re. Ezért csalóka rövidtávú statisztikákból kiindulni, mert bár a 7 pont 4 meccs alatt szép, de ebből 3 meccset a rajta kívül álló 3 utolsó csapat ellen játszott a vörös-fekete gárda.
Hogy áll most a Honvéd játékban? (5-3-2 az örök hadrend)
A csapat felállása Marco Rossi bajnoki idénye óta (2016/2017) változatlan, hiszen általában 5-3-2-es hadrendben lép pályára a Budapest Honvéd. Bár több edző is megpróbált átállni más felállásra azóta (Supka Attila a 4-2-3-1-et preferálta volna, míg Bódog Tamás például a 4-3-3 vagy 4-2-2-2 mellett tette volna le a voksát), de egyiküknek sem sikerült hosszútávon eredményeket elérni a saját elképzelésükkel, így előbb-utóbb visszatértek a korábban sikereket hozó hadrendre.
Az 5-3-2 gyengeségeit a széleken való létszámhátrány, valamint a védekezésből támadásokba való átmenetek jelentik általánosságban. Előbbivel a fő gond, hogy mind támadásban mind védekezésben egy 4 védős rendszerben létszámfölényes szituációkat tud kiharcolni az ellenfél a jobb és baloldali szárnyvédők (többnyire Mezgharni és Tamás Krisztián ebben a szezonban) ellen.
Erősségei egyértelműen a védelem stabilitásában keresendőek, hiszen nehezen alakul ki létszámhátrány védekezési fázisban az állandó belső hármas miatt.
Milyen gyengeségeket figyelhettünk meg Pisont játékában a 4 meccsen?
A Honvéd védelme nem bírja a letámadást
Több olyan csapat van az NB1-ben, ahol a védekezés egyik fő eleme a magas védelmi vonal és az ellenfél védelmének a letámadása.
Utóbbinak a lényege, hogy az ellenfelet hibára kényszerítse a csapat, és valahogy megszerezzük a labdát, aminek több kiemenetele van:
- Ha elpasszolja hátul az ellenfél, akkor gyors kontra végén lövéssel fejezzük be az akciót a zavart védelemmel szemben. Ilyenkor jóval több területünk lehet, mert még nem állt vissza a hátsó alakzat
- A szélekre tereljük a labdát, ahol létszámfölényes szituációt alakítunk ki, és megszerezzük a labdát (a Ferencváros gyakran él ezzel példálul)
- A védelmet hosszú indításra kényszerítjük, amelyekkor mindig az indítást fogadó csapat van előnyben. Megszerezzük a labdát, és elkezdjük a támadásépítést.
A Kisvárda pontosan ezt a három elemet vetette be a Honvéd ellen, mint ebben a 6. percben zajlódó jelenetben.
1. Magasan letámad a 4-2-3-1-ben felálló kisvárda.
- A várda 3 letámadó játékosa egyedül a szél felé engedi a játékot, de ekkor megtámadva a jobboldali szárnyvédőt (Mezghrani) ívelésre kényszerítik.
3. Természetesen az ívelés pontatlan, a Várda építheti a támadását a megszerzett labdából.
Labdakihozatali sémák (hiánya)
A mai modern labdarúgásban már-már elengedhetetlen, hogy egy csapatnak legyenek labdakihozatali sémái. Ez egyszerűen annyit tesz, hogy a játékosok mozgása előre begyakorolt, így mindenki tudja, hogy a labda lapospasszos kihozatalakor hol kell helyezkednie, és hova kell passzolnia ahhoz, hogy gond nélkül el tudjanak jutni az ellenfél tizenhatosához.
Félreértés ne essék: Ezt nem csak a „béna” játékosokkal kell megalkotni, sőt. Julien Nagelsmann például a RB Leipzig-gel többek között ezért is juthatott a Bajnokok Ligája elődöntőjébe az előző szezonban, mert a játékosai minden helyzetben tudják, hogy mit kell tenniük a pályán, mint ahogy a képen látható, vagy a videóban (https://www.youtube.com/watch?v=CtcW0OyEnn8 ).
Ehhez képest a Honvéd nem jeleskedik hasonló szituációkban, erre remek példa az Újpest elleni elvesztett mérkőzés 28. perce, amikor a 27:07-nél megszerzett labdát egyszerűen nem tudja sehogyan előrejuttatni a Honvéd. Ekkor Hidi lép be a védők közé a labdával, de mivel mindenki áll a pályán, senki nem kéri a labdát, vagy mozog a labda előrejuttatása érdekében, a 8-as számmal játszó csapatkapitány kénytelen elordítani magát, idézem: „Gyerekek mozgás”.
Milyen pozitívumok látszottak a 4 meccs alatt?
Egyéni képességekben top 6-os a csapat
Fontos kiemelni a Honvédnál az egyéni képességeket, ami mint tényező, már önmagában is benntarthatja a csapatot.
Általában két típusú edzőt szoktunk megkülönböztetni, az egyik az, aki egy alap formáció mellett szabadjára engedi a játékosokat (ilyen Pisont is, vagy a Manchester United edzője pl, Solskjaer), a másik típus pedig miliméterre kidolgozza a taktikát, letámadást, labdakihozatali sémákat alkot meg és gyakoroltat be az edzéseken (,mint Julien Nagelsmann a Leipzig vezetőedzője, vagy itthon Rebrov remek példa erre).
Mivel Pisont az utóbbiba tartozik, ezért fontos megemlíteni, hogy több Magyarországon kiemelkedő játékosa van a Honvédnak, akik akár erősebb bajnokságban is megállnák a helyüket, mint Gazdag Dániel, Batik Bence (akit többen a válogatott keretben is el tudnának képzelni, és állítólag Rossi is figyeli a játékát), vagy a nyári érkező Balogh Norbert.
Utóbbi üde színfoltja volt Pisont 4 meccsének, gyakran az ő technikai képességeinek köszönhetően került helyzetbe a kispesti együttes, a Kisvárda elleni meccsen például csak az első félidőben háromszor.
- A 21. percben a jobb oldali belsővédő Batik játssza előre a labdát Balogh Norberthez, aki Mezghrani-hoz játssza, a jobb oldali szárnyvédő pedig Eppelt választja.
2. Eppel remekül tálal vissza a jó ütemben érkező Baloghhoz.
3. Balogh a szólóval egészen a kaputól 30 méterig, amikor Eppel kéri a labdát a kapu előtt egy „Norbi!” kiáltással
4. Eppel mellre veszi, és épphogy elgurítja a kapu mellett a labdát
Ennek az egyéni képességekre támaszkodó támadásépítésnek nyilván az egyik fő hátránya, hogy az Újpest vagy épp a Kisvárda elleni meccsen is látszott, hogy ha Baloghnak és Gazdagnak megy, akkor vannak helyzetek, ha épp nem, akkor nincsenek.
Vannak (végre) pontrúgásvariációi a Honvédnak
Évek óta hiányosságot szenvedhettek a Kispest szurkolói a pontrúgásokból lőtt góloknak, és ez úgy néz ki, tavasszal működni fog.
Az Újpest elleni meccs első félidejében több olyan variációt is bemutatott a csapat, amiből sikerült komoly veszélyt teremteni az ellenfél kapuja előtt.
Ilyen volt Hidi szöglete, ami Baráth Botond fejesét követően nagyon kevéssel kerülte csak el a kaput, látszott a játékosok mozgásából, hogy egy tudatos, begyakorolt szituációról van szó.
Pisont védekezésben megoldotta a szélek sebezhetőségét
A Kisvárda ellen még nagyon látszott, hogy sebezhető a Honvéd szélességben, hiszen ha elől marad esetleg az egyik szélső védő, akkor könnyen mögéjük lehet kerülni a széleken, illetve az ellenfél például egy 4-4-2-es formációt használva könnyen látszámfölényes szituációkat alakíthat ki a széleken, amikor a szélső középpályás, és a szélső védő egy 2v1-es felállásban támadhatja a Honvéd széleit.
Ezt Pisont úgy próbálta kompenzálni az Újpest ellen már például, hogy a két szélső középső középpályás (Zsótér és Szendrei) segítettek ki Tamás Krisztiánnak, illetve Mezghrani-nak.
A letámadás is bekerült a repertoárba
Az látszik, hogy Pisont hajlandó tanulni, hiszen a Bódog stáb tagjaként tanult egyet és mást a letámadásról, és ezeket ha nem is olyan intenzítással, mint Bódog Tamás, de használja meccseken is, a Honvéd nem csak hátrafele, de bizonyos presszing triggerekre előrefele is védekezik. (A presszing trigger röviden azt jelenti, hogy az ellenfél bizonyos hibáira a saját játékosaink letámadással reagálnak. Például egy hosszan átvett labdára, vagy épp amikor a védő hátrafele vezeti a labdát a saját kapuja felé.)
Konklúzió
Pisontnak edzőként rengeteget kell fejlődnie ahhoz, hogy hosszabb távon is meg tudjon ragadni vezetőedzői pozícióban akár a Budapest Honvédnál, akár másik klubnál.
Ha a Honvéd saját edzőjének fejlesztésére is fókuszál, és valamilyen szinten ellenállóvá válnak az ellenfél letámadása ellen, illetve kidolgoznak labdakihozatali, támadásépítési sémákat is, akkor a bentmaradás nagyon könnyen meglesz.
Ellenkező esetben az egyéni képességek könnyen levehetőek a pályáról emberfogással, és ha Gazdag és Balogh is kap egy embert a nyakára, jóval kevésbé fog tudni érvényesülni a Honvéd is támadásban a meccseken.
Én azt gondolom, hogy sok kispesti szurkoló véleményével ellentétben nem új játékosokra, hanem kidolgozott támadásokra, és lehet, hogy ehhez formációváltásra lenne szüksége a csapatnak.
Ha ezek közül egyik sem valósul meg, szoros lesz a vége, de azt gondolom, hogy a Honvéd így is bent tud maradni az egyéni képességek miatt.
